Vajon v�letlen-e, hogy Max Mosley �ppen azon a h�tv�g�n mondott le a modern Forma-1-gyel kapcsolatos agg�lyai miatt, amelyen azok minden eddigin�l megalapozottabbnak t�ntek? A Ferrari a manaps�g elk�pzelhet� legszebb gy�zelmet aratta, a k�z�ns�g m�gsem al�lt el a gy�ny�r�s�gt�l.

Manaps�g nem �rdemes el�zni

Vajon v�letlen-e, hogy Max Mosley �ppen azon a h�tv�g�n mondott le az FIA eln�ki tiszt�r�l a modern Forma-1-gyel kapcsolatos agg�lyai miatt, amelyen azok minden eddigin�l megalapozottabbnak t�ntek? A k�rd�s persze k�lt�i, a sors azonban a jelek szerint gondoskodik r�la, hogy Mosley t�voz�sa m�lt�s�gteljes legyen.

Hogy mire gondolok? Michael Schumacher �s a Ferrari a Francia Nagyd�jon a manaps�g elk�pzelhet� legszebb, legmesteribb �s legt�k�letesebb gy�zelmet aratt�k, a k�z�ns�g m�gsem al�lt el a gy�ny�r�s�gt�l, ami azt t�masztja al�, hogy a hiba - amint Mosley is mondja - bizony a Forma-1-ben van. A hangs�ly pedig az el�z� mondatban azon, hogy "manaps�g."

Kezdj�k ann�l a probl�m�n�l, amit a magam r�sz�r�l (�s a k�z�ns�g szemsz�g�b�l) a legs�lyosabbnak �t�lek: az el�z�sek k�ros hi�ny�n�l! Schumachert ism�t sokan t�madt�k, ami�rt nem a p�ly�n, hanem a boxban ker�lt Fernando Alonso el�, �s ezzel megfosztotta a n�z�ket a ker�k-ker�k elleni p�rviadal l�tv�nyoss�g�t�l. Sz�gezz�k le, hogy az emberek jogosan v�rj�k el az ilyesmit, viszont r�gt�n tegy�k is hozz�, hogy Schumacher bolond lett volna, ha el�zni pr�b�l, miel�tt a taktik�hoz fordul. Egyr�szt ugyanis t�l nagy a t�t; a Ferrarin�l t�bb sz�z ember sok ezer munka�r�ja �s - mindenekel�tt - rengeteg p�nz veszhet k�rba egyetlen pillanat alatt, ha az el�z�s balul �t ki. Ezt a terhet a pil�t�k is �rzik. M�sr�szt pedig, aki sz�nt sz�nd�kkal a kock�zatosabb megold�st v�lasztja, az amat�r, �s biztosan nincs felel�ss�gtudata. Egy kisebb csapatn�l, ahol a t�t kisebb, tal�n megteheti; az �lmez�nyben nem.

A profi aut�versenyz�s mindig is arr�l sz�lt, hogy a lehet� legkevesebb kock�zat mellett kell gy�zelmet aratni, csak a Forma-1-ben forg� gig�szi p�nz�sszegek miatt a gy�zelem m�ra sajnos t�l fontoss� v�lt (s�t, az �lcsapatokn�l hovatov�bb k�telez�v�). R�ad�sul a sportot ir�ny�t� t�rv�nyszer�s�gek is olyan m�don alakultak/alak�ttattak �t, hogy �ppen az v�lt a legkock�zatosabb�, amit a k�z�ns�g a legjobban kedvel.

Ez az a k�t jelens�g, valamint az aut�k egyre vesz�lyesebb sebess�gn�veked�se, aminek Mosley az elm�lt �vekben igyekezett g�tat vetni. Sajnos nem sok sikerrel, �s � maga sem titkolta, hogy az �j id�m�r�si rendszer bevezet�s�nek v�ratlan leszavaz�sa adta az utols� l�k�st a lemond�s�hoz.

Azon a sajt�t�j�koztat�n, amit p�nteken Magny-Cours-ban tartott, Mosley kem�nyen besz�lt a csapatf�n�k�knek, mondv�n: "Bernie alkotott sz�mukra egy monopoly-t�bl�t, ahol �ri�si p�nz�sszegekkel j�tszhatnak, �s amivel rengeteget kerestek. (...) Mindannyian az�rt szedt�k meg magukat ennyire, mert valaki m�s kital�lta helyett�k ezt a t�rsasj�t�kot. (...) Csakhogy �k alapvet�en nem �zletemberek, azaz nem p�nzt akarnak csin�lni, hanem versenyeket akarnak nyerni. Mondhatn�k k�z�l�k kett�t, akik val�ban �zletemberek, m�gpedig sikeresek, de �sszess�g�ben az a szeml�let jellemz� r�juk, hogy gy�zni akarnak, teh�t ha van 50 milli� doll�r szponzori hozz�j�rul�suk, elk�ltenek 51 milli�t, azt�n k�lcs�nk�rnek egymilli�t. Esz�kbe sem jut, hogy mivel van 50 milli�juk, k�lthetn�nek bel�le csak 40-et, �s akkor 10-et zsebre tudn�nak tenni."

Mosley-nak szerintem m�r abban is igaza van, hogy a csapatf�n�kkel igencsak elszaladt a szek�r, mert egyre t�bbet �s t�bbet k�vetelnek a t�rsasj�t�kban forg� p�nzb�l, mik�zben a j�t�kot nem �k tal�lt�k ki - de ez Ecclestone probl�m�ja. Mosley-�hoz csup�n annyiban k�t�dik, hogy ezzel a k�vetel�z�ssel p�rhuzamosan a csapatok a j�t�kszab�lyokba is mind t�bb belesz�l�st k�vetelnek, holott m�g a legjelent�ktelenebb k�rd�sekben is k�ptelenek egyezs�gre jutni, vagyis ha rajtuk m�lna, m�g nem jutottunk volna t�l a turb�korszakon sem.

Miel�tt okt�berben lek�sz�n, Mosley �t akarja vezetni a Forma-1-et egy �j korszakba, amelyben a sorozat j�v�je biztosabb alapokra ker�l. Ebben most k�ts�gk�v�l seg�ts�g�re lesz, hogy neki szem�ly szerint nem kell sz�molnia a hossz� t�v� politikai k�vetkezm�nyekkel - azaz mer�szebb �s kem�nyebb lehet, mint eddig. M�r hozz� is l�tott, hogy �rv�nyt szerezzen a Concorde Agreement titkozatos 7.5-�s pontj�nak, amely a versenyz�s vesz�lyess�g�re hivatkozva lehet�v� teszi a szab�lyok m�dos�t�s�t (ezt a cikkelyt 1998-ban, Ayrton Senna �s Roland Ratzenberger trag�di�ja miatt vett�k be az egyezm�nybe). Az FIA Motorsport Vil�gtan�cs hivatalosan felsz�l�totta a Technikai Munkacsoportot, hogy dolgozzon ki m�dszereket az aut�k lass�t�s�ra, �m mivel ez a test�let a t�z technikai igazgat�b�l �ll, finoman sz�lva val�sz�n�tlen, hogy a k�t h�napos hat�rid�n bel�l b�rmiben is meg tudnak egyezni. A 7.5-�s pontban el��rt proced�r�t k�vetve okt�ber harmadik het�re jutunk el a szab�lyok v�gleges�t�s�hez, amelyek azt�n h�rom h�nappal k�s�bb, janu�r v�g�n l�phetnek �letbe - azaz j�val a 2005-�s szezon kezdete el�tt. Ha Mosley �lma val�ra v�lik, j�v�re a gumik, az aerodinamika, a motorok, valamint a nagyd�jak lebonyol�t�sa ter�n is jelent�s v�ltoz�soknak n�z�nk el�be.

Ami engem illet, azokkal �rtek egyet, akik szerint min�l hamarabb kereszt�l kell vinni a v�ltoztat�sokat. Mosley-t sok b�r�lat �rte, ami�rt kapkodva igyekezett �j szab�lyokat bevezetni, �s ett�l ink�bb t�zolt�snak, semmint �tgondolt �jj��p�t�snek t�ntek a man�verei. Viszont az emberek mostanra k�nytelen-kelletlen �gyis megszokt�k m�r az �lland� v�ltoztatgat�sokat, �rdemes lenne addig �tni a vasat, am�g meleg, hogy gyorsan t�less�nk ezen az eg�szen.

Miel�tt valaki k�t�zk�dni kezdene Mosley-val, gondoljon bele, hogy az FIA eln�ki tiszts�ge fizet�s n�lk�li poszt, Mosley teh�t a Forma-1-gyel kapcsolatos tev�kenys�g�t is t�rsadalmi munk�ban v�gzi. R�ad�sul - b�r a nyilv�noss�g figyelme f�k�nt ez�rt ir�nyult r� -, els�sorban nem is az aut�sporttal, hanem a k�z�ti aut�z�ssal kellett foglalkoznia (t�bbek k�z�tt � ind�totta el a m�ra sz�les k�rben ismertt� v�lt Euro NCap �s IRTICO projekteket is).

Mosley t�voz�s�t mindazon�ltal s�lyos csap�snak tartom a Forma-1 szempontj�b�l. Mosley kit�n� politikus volt (�s a k�pess�geit csak az�rt nem tudta sz�lesebb k�rben kamatoztatni, mert a nev�n kit�r�lhetetlen foltot ejtett, hogy az apja a vil�gh�bor� el�tt a brit n�ci p�rt vez�rek�nt v�lt ismertt�), s k�vetett ugyan el hib�kat (ki nem?), �ltal�noss�gban viszont remek�l kiigazodott a nemzetk�zi diplom�cia �tveszt�iben. Nagyszer�en �rvelt �s kommunik�lt, hajland� volt ki�llni az elk�pzel�sei mellett, �s - ami miatt k�l�n�sen neh�z lesz p�tolni - remek�l kij�tt Ecclestone-nal. T�bben (k�zt�k Eddie Jordan) megpr�b�lt�k marad�sra b�rni, Mosley azonban kerek perec k�z�lte vel�k, hogy � nem Forma-1-es csapatf�n�k, ez�rt nem csin�l ****et a sz�j�b�l...

A Forma-1-ben defin�ci� szerint az sz�m�t a legjobbnak, aki a leghat�konyabban haszn�lja ki az adott kereteket. Ez Magny-Cours-ban Schumacher �s a Ferrari volt, s ha a produkci�jukkal nem arattak tetsz�st, az nem az � hib�juk: a keretek rosszak. A baj nem az, hogy Schumacher a boxban el�zte meg Alons�t, hanem az, hogy az aktu�lis felt�telek szerint nem is tehetett m�st.

Mindig bosszant, amikor valakinek a gy�zelm�t azon az alapon pr�b�lj�k lemin�s�teni, hogy nem a p�ly�n ker�lt a vet�lyt�rsai el�. Egyr�szt l�tni kell, hogy a Forma-1 csapatsport, amelynek a taktika �ppoly szerves r�sz�t k�pezi, mint a gyors vezet�s. M�sr�szt hi�ba a j� taktika, ha nincs, aki megval�s�tsa; hi�ba ismerem a heged�l�s elm�leti alapjait, att�l m�g nem leszek k�pes �gy j�tszani, mint Paganini. Ha �gy tetszik: kellett egy Bach, hogy meg�rja a Chaconne-t, de k�s�bb sz�ks�g volt egy Paganinire is, aki igaz�n virtu�z m�don meg tudta sz�laltatni azt.

Schumacher nem gy�z�tt volna Ross Brawn n�lk�l? Na �s? Brawn tal�n gy�z�tt volna Schumacher n�lk�l?

Az aut�sport t�rt�net�ben soha, senki nem gy�z�tt a megfelel� m�szaki �s emberi h�tt�r hi�ny�ban. Sem Schumacher, sem Senna, sem Clark, sem Fangio. Ilyenek a technikai sportok, ezen felesleges bosszankodni. Az egy�ni teljes�tm�nyt gyakorlatilag lehetetlen elv�lasztani a csapat teljes�tm�ny�t�l: a Forma-1-ben minden gy�zelem �s veres�g k�z�s.

M�s k�rd�s, hogy az �vek sor�n megv�ltoztak a keretek, �s ezzel megv�ltoztak a gy�zelemhez sz�ks�ges felt�telek is. Nick Heidfeld tal�n el sem tudn� forgatni egy 1954-es Maserati 250F korm�ny�t, Alberto Ascari viszont be sem f�rne egy Jordan EJ14-be. Akkor melyik�k a jobb versenyz�? Ha m�r minden�ron v�lasztani kell, Ascarit tartom annak, mert a saj�t kor�ban �rv�nyes felt�telek mellett � volt a sikeresebb. Ennyi.

Aki azt hiszi, hogy a Forma-1-ben a "legjobb" �s a "leggyorsabb" azonos fogalmak, sz�rnyen naiv. Tegy�k fel, hogy A �s B versenyz�t be�ltetj�k ugyanabba a - mindkett�j�k sz�m�ra ismeretlen - aut�ba, �s kap�sb�l A a gyorsabb. Id�vel viszont B veszi �t a vezet�st, mert fejl�d�k�pesebb, �s a csapatn�l a saj�t �zl�s�nek megfelel�en tudja �talak�tani a felt�teleket. Mondhatjuk, hogy A a "gyorsabb" versenyz�, azon viszont aligha �rdemes vitatkozni, hogy B a "jobb". A Forma-1-ben sok (s�t: egyre t�bb) t�nyez� j�tszik szerepet a sikerben, a gyorsas�g pedig fontos ugyan, m�gis csup�n egy ezek k�z�l.

A m�sik, ami hozz�tartozik ehhez a boxban el�z�sdihez: ha valaki a boxban el�zi meg az ellenfel�t, annak nem felt�tlen�l az az oka, hogy a szerel�i gyorsabbak voltak. Az �rdem �pp�gy lehet az �v� is. Els� magny-cours-i ker�kcser�j�n�l pl. Schumacher 7.4 m�sodpercet t�lt�tt a szerel�in�l, �s �sszesen 20.443 m�sodpercbe telt a ki�ll�sa, m�g Alonso 7.6 m�sodpercig vesztegelt, �s �sszesen 21.305 m�sodpercig volt a boxban. Alonso teh�t �tk�zben eldobott legal�bb 0.6 m�sodpercet, aminek az lehet az oka, hogy rosszabb �temben nyomta meg a fordulatsz�m-szab�lyz�t, t�ls�gosan lef�kezett, lassabban �llt be a szerel�ihez, vagy nehezen gyors�tott ki. Ezek a t�nyez�k - meg az, hogy a versenyz� a boxba bevezet� ill. onnan kivezet� k�rt (hideg gumikon) mennyire k�pes meghajtani - jelent�sen hozz�j�rulnak a boxki�ll�s teljes id�tartam�hoz. Nem a szem�lyzet �rdemeit akarom kisebb�teni ezzel, csak arra akarom felh�vni a figyelmet, hogy a boxban t�rt�n� el�z�sben a versenyz� is szerepet j�tszik.

Ett�l f�ggetlen�l szerintem is �gy kellene megv�ltoztatni a felt�teleket (azaz: a szab�lyokat), hogy ink�bb a p�ly�n legyen �rdemes el�zni. Az sokkal izgalmasabb volna, mert a Ferrari dinamikus boxtaktik�ja �s annak mesteri megval�s�t�sa a v�jt f�l�eknek izgalmas lehet ugyan, a k�z�ns�g nagy r�sze azonban nem r�gja le t�le a k�rm�t. Tavaly, amikor az ut�bbi id�szak legjelent�sebb reformjait vezett�k be, a Ferrari kis h�j�n el is t�vedt az �j szab�lyok �tveszt�j�ben; ez bizony�tja, hogy a felt�telek m�dos�t�s�val igenis lehet hatni a versenyz�s min�s�g�re.

Fernando Alonso Franciaorsz�gban nagy tehert�l szabadult meg, amikor v�gre meggy�z�en gyorsabb volt Jarno Trullin�l - ezt mutatta, hogy a dobog�n (ahova az id�nynyit� �ta nem jutott fel) szeml�tom�st �r�lt a 2. helynek is.

San Marino �ta (vagyis a Magny-Cours-t megel�z� �t versenyen) mindig Trulli rajtolhatott el�r�bbr�l, kiv�ve Indyben, ahol m�szaki hib�ja volt, �s hasonl� k�p rajzol�dott ki a futamok v�geredm�ny�n�l is. A Renault-n�l ugyan Alonso helye a biztosabb, �m nincs a vil�gon olyan versenyz�, akinek nem b�ki a cs�r�t, ha a csapatt�rsa gyorsabb n�la.

Alonso idei szerepl�se sokaknak csal�d�s volt, � azonban a h�tv�g�n mindent megtett, hogy kik�sz�r�lje a csorb�t. A szabadedz�sek ut�n (vagyis amikor fontos) �tvette a kezdem�nyez�st, �s folyamatosan n�velte az el�ny�t Trullival szemben. Vas�rnap pedig Schumacherrel egy�tt egy m�sik lig�ban versenyzett, mint a t�bbiek: am�g a szakaszok v�g�n a Michelinek nem kezdtek lassulni (a Bridgestone-ok pedig gyorsulni), edz�stemp�ban sz�guldott k�rbe-k�rbe, k�vetkezetesen hozva az 1:15-�s id�ket.

Tegy�k hozz�: ezt sokan el is v�rt�k t�le, csak mostan�ban hi�ba.

Az �j McLaren bemutatkoz�sa egyszerre siker�lt pozit�vra �s negat�vra. Pozit�vra, mert nyilv�nval�, hogy az MP4-19B gyorsabb az el�dj�n�l (Coulthard 3. rajthelye �s R�ikk�nen 3. leggyorsabb k�re h�ven t�kr�zi ezt), de negat�vra is, mert a v�geredm�ny megmutatta, hogy az aut� a versenyre m�g nem �llt �ssze igaz�n.

Az viszont ne t�vesszen meg senkit, hogy Coulthard �s R�ikk�nen ugyanazon, a 6-7. helyen �rt c�lba (csak ford�tott sorrendben), mint k�t hete Indyben! Akkor k�rh�tr�nyban futottak be, a 7. rajtkock�b�l indul� R�ikk�nen lemarad�sa is 0.9 m�sodperc volt, �s a pontszerz�shez sz�ks�g�k volt egy csom� kies�sre, m�g Coulthard most 0.3 m�sodperccel cs�szott le a pole-r�l, mind�ssze ketten adt�k fel a k�zdelmet, �s �k 35 m�sodperccel a gy�ztes m�g�tt szelt�k �t a c�lvonalat.

Kezdetnek nem rossz.